MolnárKata

pszichológus

Lazulás a színek birodalmában avagy a felnőtt színezőkről

Közzétette : 2016. április 24. blog | 0 hozzászólás

Megjelent a Baba Patika magazin 2016. januári számában
Az interjút készítette: Schütz Gabriella

 

Már Magyarországon is hódítanak a felnőtt színezők, egyre másra jelennek meg a könyvesboltok polcain, nem csupán a külföldi, de a magyar rajzolók nagy sikerű felnőtteknek szánt színezői is. Varázslatos, titkokkal és főként nyugalommal fűszerezett világba invitálnak a fekete vonalakkal határolt minták, rajzok. Hogyan oldja a feszültséget és a szorongást a színezés? Miért jótékony hatású, ha az anyukák, apukák is színes ceruzát ragadnak? Miről vallanak a színekbe öltöztetett fenséges ábrák? Molnár Kata pszichológussal beszélgettünk.

Szerinted miért annyira sikeresek 2015-ben a felnőtt színezők, amikor állítólag senkinek sincs ideje semmire?

A színezés olyan monoton, ugyanakkor koncentrációt igénylő folyamat, amely viszonylag egyszerű, ráadásul azonnali jutalmazó értékkel bír, hiszen a szemünk előtt válik, a mi kezünk által egyre díszesebbé egy adott minta. Az, hogy mire van időnk, sokszor relatív. Már az időhöz való viszonyunkat is tükrözi az erről való beszédünk, megfogalmazásunk: Mire szakítunk időt? Minek szentelünk időt? Mire szánunk időt? Mire pocsékolunk időt? A többé-kevésbé szeretett kötelezettségeinken túlmenően mi az a tevékenység, amit kiválasztunk magunk számára töltekezésül? Az okostelefonunk „nyomkodása”, a TV-kapcsolgatása sokszor rengeteg időnket „elrabolja”,holott valójában ezek üresjáratok, olyan pillanatok, amikor passzívan, semmittevéssel töltjük az időnket. Ezek helyett az üresjáratok helyett vannak, akik azért választják a színezést, mert aktívan tevékenykednek, miközben szinte meditatív állapotba kerülhetnek azzal, hogy nem túl nagy szellemi erőfeszítéssel, mégis egy adott dologra koncentrálva, valamilyen tetszetős produktumot hoznak létre, amelynek elkészítése, maga a folyamat ugyanakkor szinte lényegesebb, mint maga az elkészült mű.

Hogyan tud ellazítani a színezés?

Egyfajta jó értelemben vett „módosult tudatállapotot” hoz létre a feladat monotonitása, amelynek ugyanakkor mérhető a koncentráció-igénye. Fontos ugyanis a tudatos jelenlét ebben a tevékenységben, hiszen a vonalon belül szeretnénk maradni, színeket választunk, eldöntjük a satírozás erősségét, folyamatosan szabályozzuk, hogy milyen erővel, irányban, vastagságban visszük fel a színeket. A flow-élmény könnyen létrejön ekkor, hiszen egyszerre érezzük magunkat kompetensnek a tevékenység elvégzéséhez, ugyanakkor folyamatos odafigyelés szükséges ahhoz, hogy sikerüljön a „mű”, az alkotás folyamata pedig örömérzettel tölt el minket.Csíkszentmihályi Mihály flow-élmény definíciója minden pontjának megfelel a színezés során megtapasztalt állapot:

  1. az illető képességeivel összhangban lévő, egyértelmű célok: adott egy lap, azon egy jól kivehető ábra, amit ki szeretnénk színezni
  2. a tudat erős fókuszáltsága: „csak a színezés létezik”
  3. az öntudatosság tudatos észlelésének megszűnése: a tevékenységre, szinte beszűkülten figyelünk.
  4. az időérzékelés torzulása: ez a következménye a fentieknek
  5. azonnali reakció a tevékenység alatt felmerülő jelzésekre: „hoppá, nem szabad kimenni a vonalból!”, vagy: „ez egy elefánt, milyenné is szeretném varázsolni a színek segítségével?”
  6. egyensúly az egyén képességei és a feladat nehézsége közt: a feladat nem túl könnyű, de nem is túl nehéz: becsukott szemmel nem lehet elvégezni emellettfolyamatosan irányítjuk a figyelmünket.
  7. a szituáció feletti kontroll érzése: képesnek érezzük magunkat a színezésre és a kívánt eredmény elérésére
  8. a tevékenység belülről jutalmaz, ezért nem megterhelő: önmagában jó érzés a ceruzát mozgatni, figyelni, ahogy színesedik a papír minden egyes mozdulatunknak köszönhetően
  9. az illető teljesen elmerül abban, amit csinál, minden figyelmét erre összpontosítja: a tevékenység maga

Milyen hatása van a színezésnek a kedvünkre, a szellemünkre? Amikor én színezek, akkor valahogy eltűnik avilág, csak a ceruza marad, meg az üres helyek, bennem pedig csend van.

Hosszú távon, mint minden tudatos jelenléthez köthető pozitív hozadéka a színezésneka következő: Nemcsak az adott tevékenység azonnali jutalmazó eredménye a fontos, hanem az, hogy az általa elért meditatív állapotnak kihatása van hosszú távon is a kedélyállapotra. Stresszoldó, feszültségcsökkentő hatással bír, ráadásul arra is megtanít, hogy könnyedén elérhetünk egy nyugalmi, békés állapotba, és ehhez nem szükséges más, mint egy kevés idő és némi színes íróeszköz.

A színek választása jelent valamit?

A kép témája valamennyire irányít, – sokan eleinte nem színeznének sárgára eget, vagy lilára egy kutyát -, ugyanakkor kétségtelen, hogy mindig a nekünk leginkább tetsző, vagyis az adott lelkiállapotunkat talán leginkább kifejező színvilágot jelenítjük meg a színezés során. Hagyományosan úgy gondoljuk, hogy vannak vidám és melankolikusabb színek. Léteznek hideg és meleg árnyalatok. Ugyanakkor lehet valami fakó vagy élénk, a szín „hőfokától” függetlenül. Választhatunk komplementer, kontrasztos színeket, harsány, vagy pasztell árnyalatokat. Mindig az összkép, a teljes benyomás lesz az, amely meghatározó abban, hogy akár kiolvasható legyen belőle az adott színező lelkiállapota. Túl messzemenő következtetéseket azonban nem érdemes levonni a színhasználatból, nincs „diagnosztikai” értéke annak, ha például valaki inkább a pasztell árnyalatok vagy például a földszínek felé fordul.

Miről vall az, ha valaki nem tud vonalon belül maradni?

Hacsak nem valamilyen szervi eredetű (reumatikus, idegrendszeri megbetegedés, szembetegség stb…) oka van, akkor felnőtt korban a vonalon belül maradás alapvetően nem kéne, hogy kihívást jelentsen. Ha a fentiek kizárhatók, és valaki mégis, minden színezés során kimegy a vonalból, az jelezhet egyfajta impulzivitásra, türelmetlenségre való hajlamot.

Gyerekkel együtt jobb, vagy inkább egyedül?

Mást nyújt a gyermekkel való színezés élménye, mint az egyedüli tevékenység. Az előbbi közösségi élmény, párbeszéddel, élménymegosztással, talán instrukciókkal is jár, míg az utóbbi befelé figyelést, megnyugvást, magunkra szánt időt jelent.Egyik sem rosszabb vagy jobb a másiknál, de célját és eredményét tekintve mást nyújt mindkettő. Azok a kisgyermekek számára, akiknek a rajzolás nem kiemelten örömforrás, vagy nem az önkifejezés egy formája, kifejezetten javasolt a színezés, mint a finommotorika fejlesztésére alkalmas tevékenység. A velük való együtt színezés így kétféle módon hat: az együttes élményen túl készségfejlesztő hatású, amely az iskolában elsajátítandó íráshoz nélkülözhetetlen.

Kalandra fel, tehát elő a színesekkel, no meg a hegyezővel!

Jó színezést mindenkinek!

 

 

Hagyj üzenetet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.