MolnárKata

pszichológus

Autogén tréning? – Már a neve is furcsa

Közzétette : 2015. november 7. blog | 0 hozzászólás

Autogén tréning? – Már a neve is furcsa

Amikor először hallottam az autogén tréningről, már a neve hallatán is morfondírozni kezdtem, vajon mit jelenthet. A kettő jelentése együtt (auto, görög Autos: önmaga, önmagára irányuló, genous: kreált, előidézett, teremtett), azaz magunk által előidézett tréning, sem segített abban, hogy miben is tér el ez a meditációtól vagy egy más típusú relaxációs technikától. Egyáltalán, hogy kerül ide a tréning kifejezés? Ez számomra csak a sportolás szókészletében jelentett bármit is. Mit lehet tréningezni a relaxáción? Nos, a tréning szó ebben a kontextusban a begyakorlást, a begyakorlottságot jelenti, azaz, hogy a relaxációt meg kell tanulni, ezt pedig gyakorlás során sajátítjuk el. Kicsit ahhoz hasonlítanám, mint a csecsemőknél az elalvás „megtanítása.” A kezdetekben a kisbaba még valamely külső, a számára megnyugtató személy, inger, környezet, hang, tevékenység jelenlétével, segítségével tud elaludni. Ahogy egyre nagyobb lesz, meg kell tanulnia, – vagyis meg kell tanítani őt – saját maga megnyugtatásával elaltatni. De ez most máshova kanyarít, erről majd egy következő írásomban többet…

Rendben, tehát eddig világos: az autogén tréning relaxációs technika, amelyet gyakorlással sajátítunk el. De miben nyújt mégis mást? És a fő kérdésem akkor még ez volt: mit nyújt ez majd nekem? A magammal szembeni szkepszisem ugyanis ekkor még nem múlt el: egész életemben magas fordulatszámon működtem, nehezen engedtem el magam, egyáltalán, nehezen engedtem meg magamnak azt a fajta ellazulást, amelyre az autogén tréning képessé tesz

Mi is ez az ellazulás? Az autogén tréning azt ígéri, a be nem avatottaknak és azt nyújtja ismerőinek és gyakorlóinak, hogy képesek lesznek általa a testi és lelki működéseiket szabályozni, képesek lesznek szorongásukat, pánikrohamukat, alvászavaraikat „kordában tartani.” Csökkenti a feszültséget, az immunrendszert erősíti, javasolt pszichoszomatikus megbetegedések kiegészítő kezeléseként is.

Na, ekkor belevágtam a fene nagy szkepszisemmel együtt. A csoda pedig nem maradt el.

Mi is történt? Megtapasztaltam, hogy a relaxáció a nyugodt izomtónus elérésével, illetve a légzés-, és keringésszabályzás harmonizáló hatásával egyidejűleg kialakuló kontrollált regresszív állapot eredményeképpen hosszú távon valóban felszabadítóan jótékony élettani hatással bír. Ennek következtében csökkenteni tudtam a saját életemben jelenlévő stressz-szintet, és az intenzív befelé figyelésnek köszönhetően a testi működési mechanizmusok tudatosíthatók lettek számomra, tehát, – ha úgy tetszik –, tényleg képes voltam elengedni a feszültségeim java részét.

Az autogén tréning eredetileg a módszert kidolgozó Johannes Heinrich Schultz, berlini pszichiáter elképzelése szerint önálló pszichoterápiás módszerként (bionomikus- életelvű vagy életelvi terápia néven ismert ma) született. Ennek fejlődéslélektani és pszichofiziológiai elméleti alapjai a következők voltak: Mivel az életünk folyamán az élményeinket testérzetekhez kötjük, – hiszen ezeket a testünkben és a testünkkel éljük meg, – az élmények „sejtszinten”, képekbe sűrűsödve kódolódnak belénk. Éppen ezért, amikor a különböző testérzetekre asszociálunk, olyan, akár preverbális (beszédelsajátítás előtti), kora gyermekkori élményeink is felidéződnek, amelyek egy „normál”, nem relaxált tudatállapotban nehezen lennének csak előhívhatók.

Néhány év elteltével, magamon megtapasztalva az autogén tréning hatását, látva azokat az eredményeket, amelyeket a klienseimmel elértem, mindenkinek javaslom, hogy kezdjen bele ennek a relaxációs technikának az elsajátításába. Segít azoknak, akik elalvási nehézségekkel küzdenek, segített már olyan kliensemnek, akit munkájában ellehetetlenített a pánikrohamok okozta légszomj, fulladásélmény és látótérkiesés. Stresszes időszakban (költözés, vizsgaidőszak, bármilyen próbatétel), szintén remek módszer arra, hogy csillapítani tudjuk zaklatott elménk száguldozó, aggodalmas gondolatait.

Ami pedig a legfontosabb: Olyan, megállapítottan nem szervi eredetű panaszok, mint például a fejfájás, gerincbántalmak, nyakfájás, gyomorégés, vagy bélrendszeri tünetek, hathatósan enyhíthetők az autogén tréning használata során. Miért? A testünk beszél hozzánk, helyettünk, szavak helyett. Hogyan teszi mindezt? Sokszor fájdalommal, megtörtséggel, becsípődött idegekkel, zsibbadással, stb. Kisgyermekkorban a lelki panaszok leggyakrabban testi tünetekre „fordítódnak” le. Felnőttkorban ugyanez a folyamat olyankor történik így, amikor lehetetlen, vagy még a magunk számára sem hozzáférhető egy adott probléma, vagy nehéz bizonyos élethelyzetet megoldanunk, felismernünk. Ilyenkor „törjük a fejünket”, amíg bele nem fájdul, de nem jövünk rá, hogy mi a probléma. Fáj a hátunk, akár gerincsérv is kialakul (amely nyilván ezen a ponton már nagyon komoly szervi baj!), mert olyan hosszú ideje cipelünk terheket, hogy bár tudatosítani nem vagyunk hajlandók, a testünk mégis megelégeli a panasz nélkül tűrt túlterhelést.

Az autogén tréning során elért relaxált állapotban oly módon leszünk képesek tudatosan érzékelni saját magunkat, azaz testünkhöz újból utat találunk, hogy a folyamat, –talán nem is oly meglepő módon– visszahat a lelkünkre is. Így érjük el azt a testi-lelki egyensúlyt, harmóniát, amelynek köszönhetően a mindennapokban is javul a teljesítőképességünk, kedélyállapotunk.

Hagyj üzenetet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.